Mennyé má' ! - kirándulás a tűréshatáron

A legtöbb spirituális oldalon olvashatsz angyalokról, energiákról, felemelkedésről és végtelen reménykedésről. De mi van azokkal, akik törekednek felvenni a ritmust és emelni a rezgést, de néha elegük lesz és elérik azt a tűréshatárt, amit átlépve kicsit ismét minden a régi lesz. 

A spiritualitás jó. A spiritualitás szép. Az Út telis-tele van csodákkal, felismerésekkel, komoly önismereti sikerekkel. Na és persze sok csalódással. Másokban és önmagadban egyaránt. Félúton kicsit olyan mintha a semmiben lebegnél. Mert vissza már minek menni, hiszen ott nem vár semmi olyan ami téged most már boldoggá tehetne. Előre pedig nem lehet rohanni, mert az okosok ott fent kitalálták, hogy nem lehet siettetni semmit. Ha még nem állsz készen, akkor nem állsz készen és kész. 

Na de ekkor mi van? Amikor úgy érzed már minden bugyrod megtelt megértéssel, toleranciával és igyekeztél simán Buddha nyomdokán lépve élni, de mégis néha az jut eszedbe, hogy mennyivel egyszerűbb lenne ha fognád magad és visszatérnél a régi dolgaidhoz. Ahol mindig más volt a hibás a saját szerencsétlenkedéseidért. Amikor ha valaki nem kedvesen közelített, akkor két mondattal és egy határozott mozdulattal helyre tetted. Utána nem volt kérdés. Sem kétségek. 

Na ilyenkor mi van? Amikor lebegsz a köztes létben? Amikor még nem vagy megvilágosodott, de már nem vagy alacsony rezgésű izgága kis egolény - hanem valahol a kettő közötti úton álldogálsz tanácstalanul. 

Őrzöd mások lelkét mert jó ember vagy. 
Őrzöd mások békéjét mert a szeretet mindenek felett. 
De vajon ezek a mások ugyanezt teszik veled? 
Vagy már nem fontos, hogy mások mit tesznek, hiszen te nem jöhetsz ki ebből rosszul, mert jó ember vagy és őrzöd mások békéjét? 

Te hogy érzed most magad ?

Szoktad azt érezni, hogy legszívesebben leemelnéd a polcról a Tolle összest és kicsit megcsapkodnád vele a szomszédod, a főnököd vagy bárkit akiről úgy érzed eddig táncolt a toleranciahatárodon? 

Mi ilyenkor a teendő? 

Végy egy mély levegőt. Még egyet. Még egyet. Még mélyebbet. 

Itt és most vagy. Nem számít más. Nem számítanak a rosszakarók. Nem számítanak azok, akik nem figyelnek rád. Ők nem a világod részei. Hogy alkalmazkodnod kell a társadalom elvárásaihoz? Kikből áll a társadalom? Szellemileg korlátolt és lelkileg lepadlózott lelkekből akik mindig a másikat hibáztatják saját nyomoruk miatt? Vagy abból a néhány emberből, akikkel egyetértésben alakítod a világot? A világod. 

Ki a társad? Ki a szerelmed? Ki a barátod? 

Gondold át ezeket. Csupaszítsd le mindezt játszmáktól. 

Ami alatta maradt az a Valódi. A többi nem fontos. 

Ha tetszett csatlakozz Facebook oldalamhoz is.