Csatlakozva kicsit a napi üzenethez….az ajtók az életünkben nyílnak és
csukódnak…és valóban néha olyan sokáig szorongatjuk a becsukódó ajtó kilincsét,
remélve talán, hogy még kinyithatjuk…hogy az ujjaink már egészen belekékülnek
és észre sem vesszük menyire fáj…a baj csak az, hogy sok esetben már mindenki
másnak is fáj, aki valamilyen módon a bezáruló ajtónkhoz kapcsolódik,,,,pedig
ezt semmiképp nem akartuk….
Nem tudom te hogy vagy vele, de én egy ideje küzdök az elengedéssel, pedig nem tűnik nagy dolognak, ha kívülről nézed. Ami volt elmúlt, ha már nem jelent előrelépést, engedd el, hisz csak nyerhetsz a dolgon....mondaná minden bölcs pszicho tanácsadó...nem viheted tovább, mert egy idő után azt veszed észre, teljesen összenyom a súlya...mert már nem a tiéd....csak azt hiszed, ha leteszed, összeomlik, amit eddig felépítettél...pedig épp ellenkezőleg, amit eddig felépítettél az örökre megmarad, de lehetőséged nyílik, hogy valami újat építs, amiből új tapasztalatokhoz juthatsz....
Az élet egy utazás…mindig épp két ajtó között vagy….a legfontosabb, hogy azt az időt, ami két ajtó között eltelik, hogyan töltöd meg…..hogy örömcseppekkel, apró csodákkal töltöd-e fel és élvezed minden pillanatát, vagy az elégedetlenség és boldogtalanság cseppjeivel és mindig valami másra, valami jobbra vársz….közben pedig elmegy melletted az élet és egyszer csak azt veszed észre vége van az utazásnak és te ott ragadtál az egyik ajtó mögött, vagy épp annak kilincsét szorongatva…Figyelj a jelekre…vedd észre a változásokat….hallgass a velük kapcsolatban felmerülő érzéseidre…azok megmutatják az irányt….
Vedd körül hát szeretettel az ajtó mögötti embereket, eseményeket, élményeket, az eddigi életed…hunyd le a szemed….engedd el a kilincset….lassan fordulj meg…..nyisd ki a szemed és indulj el a kinyíló ajtó felé…
Örülj az újabb utazásnak….örülj az újabb kalandnak…..élvezd az életed minden pillanatát, mert ez a lényeg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése